Folytatván az első önálló kiállításom történetét:
Mivel épp Bulgáriában volt Knut, eléggé nehézkes volt a szervezés, ugyanis én is hazajöttem egy pár napra az Országos Művészeti Diákköri Konferenciára (OMDK), így csak email-en tudtuk tartani a kapcsolatot. De végül is abban állapodtunk meg, hogy május 3-án legyen a megnyitó, 2 nappal a visszaérkezésem után.
Eléggé mozgalmas napok voltak, már itthon meg kellett csinálnom a paszpartut ahhoz, hogy mikor visszamegyek csak rá kelljen rakni a képekre. Közben problémáztunk a plakáttal is, mert nem tudtuk eldönteni, mikor és meddig legyen nyitva, ezért az utolsó pillanatban lett ki plakátlova,. Ami vicces volt még az egészben, hogy félreértések miatt A3-as méretben volt rajta a portrém a plakáton, ugyanis mikor azt írta hogy küldjem el egy képemet én a saját portrémra gondoltam. Először, mikor megláttam, pont a visszaérkezésemkor volt. Mondanom sem kell, 3 napig napszemüvegben mászkáltam a városban.
:)
Utólag már nem bánom, mivel így elég sokan felfigyeltek rá, és mindenki tudta, hogy kiállításom lesz:)
A megnyitón nem voltunk sokan, valószínű azért, mert tényleg az utolsó pillanatban szóltam mindenkinek, de végül, 4 nap alatt, kb. 80-90 ember látogatta a kiállítást, ami szerintem nem is olyan rossz, ahhoz képest, hogy ebből két nap csak 2-3 órát volt nyitva, és a kinti ismerőseim közül senki sem jött el. Készítettek interjút is velem, valamint két újságban is jelent meg cikk rólam.
http://lesernes.hamar-dagblad.no/artikkel.php?aid=3557
Jó emlékeim maradtak a kiállításról és a megnyitóról. Knut még arra is ügyelt, hogy magyar borral fogadjuk a látogatókat. Nos ez volt az első kiállításom története.
Valamint befejezésként:
Thank You for everything my friend, Knut Nordby!